Dr. Pikler Emmi egyik legalapvetőbb gondolata a csecsemők szabad mozgásfejlődésének lehetősége és jelentősége volt: a kisgyerekek, születésüktől kezdve, spontán kezdeményezésükből kiindulva, önállóan, a maguk egyéni ritmusában képesek bejárni a mozgásfejlődés, a felegyenesedés valamennyi állomását, anélkül, hogy ebbe közvetlenül be kellene avatkozni, vagy direkt módon segíteni kellene őket közben. Ha a minőségi gondoskodás megadja számukra az érzelmi biztonságot, a fejlettségi szintjüknek megfelelően kialakított környezetben első éveikben szabadon mozoghatnak, játszhatnak.
A pikleri meggyőződés az eltelt majd egy évszázadban nemcsak igaznak bizonyult[1], hanem arra is lehetőséget nyújtott, hogy Pikler Emmi, Tardos Anna, és a Pikler team tagjai megfigyeljék és aprólékosan leírják, pontosan hogyan alakul a csecsemők mozgásfejlődése, ha abba nem történik beavatkozás.