Az egészséges és környezetével harmonikus kapcsolatban álló csecsemő születésétől fogva örömét leli a mozgásban. Pikler Emmi fölismerte, hogy a gyerek kezdeményezéséből kiinduló önálló mozgások alakulása olyan fejlődést jelenít meg, amely a mozgásfejlődés „genetikai programját” bizonyítja a születéstől a járás elsajátításáig.Ez a film keresztmetszeti elemzést kínál: bemutatja, hogy azoknál a gyerekeknél, akiknek a mozgásfejlődésébe nem avatkoznak be, az aktivitás, az egész testtel végzett tevékenység mennyire a mindennapi élet része. Hosszú jelenetek során irányítják rá figyelmünket a mozdulatok minőségére és arra, ahogy a mozdulatok kihatnak a gyerek egész tevékenységére, akár a tárgyakkal, akár a felnőttel kapcsolatosak.A képek azt is illusztrálják, hogy az „átmeneti” mozgásformák és testhelyzetek, valamint az a könnyedség, amivel a gyerek az egyik testhelyzetből a másikba jut, folyamatossá teszik tevékenységét, és megteremtik számára az egyik alapfeltételt kezdeményezőkészségének alkalmazásához saját környezetében. Ha a felnőtt (többek között a megfigyelés által) tudja, hogy mi mindent jelent a gyerek számára a mozgás a mindennapokban, akkor ez mély befolyást gyakorol a gyerekhez fűződő kapcsolatára, és viszont. Ha ez egy meleg és biztonságot adó viszony, akkor lehetővé teszi a gyerek számára, hogy a mozgásban is minél több örömét lelje.